"Református Magyar vagyok,
 Amíg élek, az maradok!
 Megígérem, megfogadom,
 Hogy hitemet holtig vallom! Ámen.”

Magamról néhány mondatban

Somogyi Gábor vagyok, 1955. február 28.-án születtem Szigetváron, édesapám néhai Somogyi (Schwarczfelder) József (1920- 1966), édesanyám Jakab Irma, Neki köszönhetően elmondhatom magamról, hogy egy régi darányi családból származom. 1976-ban Vella Arankával kötött házasságomból két nagykorú gyermekem van, Tímea (1976) aki már évek óta Angliában él, és Gábor (1978), aki Kaposváron él a családjával, az Ő és Ági menyem érdeme, hogy 2011. májusáig kétszeres nagypapa voltam, Zorka és Zalán unokáim révén. Ezen Tímea lányom és férje, Ben változtatott, akik 2010-ben házasodtak össze, és 2011. május 22.-én megajándékoztak Zoé Rose unokámmal, így beléphettem a háromszoros nagypapák klubjába. 1989-ben házasságot kötöttem Fucskár Máriával, ennek gyümölcse Eszter lányunk, Ő 1990-ben született, és 2008-ban érettségizett, 2011-ben a JPTE BTK-n felsőfokú sajtótechnikusi végzettséget szerzett. Több alkalommal hosszabb- rövidebb ideig Olaszországban dolgozott, ott ismerkedett meg Jherwinnel, akitől 2013. február 2.-án fiúgyermeke született, Márk, így jómagam a négyunokás nagyszülők klubjába igazolhattam át... Marcsi, a feleségem óvónő, a helyi óvoda vezetője és 2006-2014 között a Darányi Horvát Kisebbségi Önkormányzat képviselője. Egy testvér-bátyám volt, Attila (1951), aki 2012. 10. 24.-én tragikus hirtelenséggel halt meg a szigetvári kórházban.

1972-ben villanyszerelő szakmunkás lettem, és a szakmámban dolgoztam 10 évig, a TÖVÁLL – Barcsi Költségvetési Üzem – Dráva Parkett Kft. „útvonalon”. 1982. június 1.-én a Barcsi Vörös Csillag Mgtsz. darányi szaktelepén álltam hadrendbe, aztán június 9.-én egy csúnya üzemi baleset következtében elveszítettem a jobb karom.

1984-ben – a kétévnyi táppénzes időszak lejártával – a már említett Vörös Csillag Mgtsz. Főkönyvelésére kerültem, egy vadonatúj Commodore-64-es „home- computer” bűvölésére.

1985-1988 között – miniszteri engedéllyel a 3.-4. osztályt egy év alatt legyűrve – megszereztem az érettségit, amire a továbbtanulási szándékom miatt volt szükség.

1988-1991 között a budapesti SZÁMALK kihelyezett karán – később Gábor Dénes Főiskola – Számítógép Programozói szakon diplomát szereztem.

1992-től a barcsi Dráva Parkett Faipari Kft.-nél dolgoztam, 1994-től 2004-ig a besorolásom és a beosztásom Számítástechnikai Osztályvezető volt. 2004-ben az akkor már német tulajdonú céget felszámolással megszüntették. Munkanélküli lettem, azóta lejtmenet...

A rendszerváltás (?), mint sok más emberben, bennem is felébresztette a politika iránti érdeklődést, azután pedig – mint sok más emberben – megszülte bennem is a nagypolitikából való kiábrándulást, és végül letisztulva már „csak” a helyi közösségért való tenni akarás vágya maradt meg bennem (is). 2014-ben a JOBBIK jelöltjeként indultam az Önkormányzati választásokon.

1994-től megszakítás nélkül önkormányzati képviselő vagyok, amit ezúton is szeretettel megköszönök azoknak a választóknak, akik ciklusról-ciklusra úgy gondolták, hogy szerintük itt a helyem a képviselő-testületben. 1998-tól 2014-ig alpolgármesterként igyekeztem településünk életét a lehetőségek korlátai közé zártan is minél komfortosabbá, minél élhetőbbé tenni. 2014-től képviselőként végzem a munkámat a testületben. 

Református keresztyén ember vagyok,  persze telis-teli ezernyi hibával, aki SOHA nem bocsájtja meg Trianont, a Népek történelmében egyedülálló szégyenét Európának (és az USÁ-nak), aki izmusok nélkül hisz egy tiszta erkölcsű, hazugságoktól mentes, igazi polgári MAGYARORSZÁGban!

      Ajánlom Önnek:   Köszönöm látogatását!