Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 

A településen 164 különböző objektum visel nevet.

Akasztó-hegy
Alás-dűlő
Alsó-határ
Alsó-mező
Alsó-nyír-kút
Alsó-nyír-kút
Alsó-rezula
Alsómezei-kisbé
Alszeg
Árki-dűlő
Árpád utca
Balózs-fekés
Barcsi út
Barcsi-vasút
Barom út
Bercsényi-telep
Bika-rét
Böde-fűz
Bodzás
Boksa
Borbély-rét
Borjúkút
Csatosi
Cser
Csirkota
Csirkota erdeje
Darány
Dé-berek
Dinnyésd
Dombai út
Eger
Egeres-tó
Enyi
Faragó-dűlő
Faragó-dűlői-kút
Fehér-tó
Fehér-tói-kút
Fehér-tói-mező
Fekete-tó
Felső major
Felső-árki
Felső-határhegyi
Felső-kúti
Felső-rezula
Felső-Széles-cser
Felsőkereszt úti
Felszeg
Folyó
Gábor-irtás
Göllén-tó
Gyöngyösmelléki út
Gyöp
Hangyás-hágsó
Hegy völgye
Hegy-völgyi-árok
Hegyi-dűlő
Hideg-kút
Homoki-szőlő
Horgasi út
Hunyadi utca
Húszholdas
Igör-berek
Inzsellér útja
Istvándi út
Kás-gátja
Kaszonyára
Katolikus temető
Katolikus templom
Kecskés
Kenderföldek
Kerék-tó
Keresztúti-dűlő
Keserű-sarok
Király-hegy
Kis malom folyása
Kis Pálé
Kis-Csirkota
Kis-homok
Kis-homoki-sorompó
Kis-kubik
Kis-mező
Kis-mocsolya
Kis-nádas
Kis-puszta
Kis-tó
Kis-tó-nyirgye
Kobolgya
Kócos
Kőkút
Komáromi utca
Konté
Kórós-tó
Kóros-tói-mező
Körtefai-dűlő
Kossuth utca
Külső-dűlő
Külső-kis-mező
Külső-kubik
Kúsz-berek
Kúti-dűlő
Kúti-lap
Laci Panna
Macskás
Madáré
Malom
Malom köz
Máté-berek
Mocsolya
Mocsolya-hegy
Nádas folyása
Nádas-kút
Nagy-ág
Nagy-ági-árok
Nagy-berek
Nagy-berki-fenyves
Nagy-lap
Nagy-nádas
Nagy-puszta
Nagy-tó erdeje
Nyárfás-kút
Nyír-kút dombja
Nyír-kút erdeje
Ökörállás
Ótemető
Pajtáskert
Pálé
Paperdő
Pecse-tó
Pécsi vasút
Pereta
Kis utca
Posta utca
Potonyi Istók rétje
Púpos-hegy
Púpos-kút
Pusztaitanya
Nagy utca
Református temető
Református templom
Rekettyés-tó
Rét-vágás
Siklósi vasút
Sunnya
Sűrű-hely
Szarka-rét
Széles-berek
Széles-cser
Szénégető
Laka-telek
Szőlők alja
Szulki-út
Tamási állomás
Telek
Templom köz
Tiva tava
Tiva-tavi-kút
Tivánta
Torda kútja
Totyogós
Tüskés
Vas-verem
Vas-verem folyása
Vásártér
Völgyi-rét

Darány
Darány felett rétisas köröz. A dél-Dunántúl e természeti kincse rendszeresen költ ezen a vidéken, az ölyvhöz, héjához, karvalyhoz, kabasólyomhoz és vörösvércséhez hasonlóan.

Itt rakja fészkét a jégmadár is, és a környék fái szolgálnak fészek gyanánt a fekete gólya számára is. A vizek körül sosem csitul a hangzavar, az erdőben méltósággal vonulnak a szarvasok, zajosan csörtetnek a népes vaddisznó családok. Ebben a környezetben fekszik Darány, a dél-somogyi nagyközség. Szinte a falu határáig nyúlik az ősborókás, amely a Duna-Dráva Nemzeti Park egyik legismertebb és leglátogatottabb része, évente 10-12 ezren keresik fel. A faluból kerékpárút vezet a borókást bemutató tanösvényig. A tájvédelmi körzetben 3000 állatfaj él a területen, köztük több ritkaság. A 3400 hektáros területen 322 növényfaj áll védelem alatt. A trópusi-mediterrán eredetű királypáfrány például az egész Kárpát- medencében csak itt fordul elő. Ritka növényfaj még az ezüsthárs, a pirosvirágú szakállas szegfű, a déli szegfű. A tőzegmohák is védettséget élveznek. A fekete kökörcsin pedig a tájvédelmi körzet egyik legpompásabb tavaszi virága. Ha szerencséje van a kirándulónak, észre vehet néhány példányt a gyakori kisemlősök közül. Csalitjáró pocok, mogyorós pele, mókus és pézsmapocok él ezen a vidéken. Messze földön ismert a környék gímszarvas- állománya. Ezekért szívesen jönnek ide a vadászok, hasonlóan kedvelt a térség vaddisznó, és az őz-állománya. A szil, kőris, tölgy, és égerligeteket járva a 6-os főút mentén kimagasló famatuzsálemet talál a látogató. A nép Patkó Bandi fájának nevezte el. A 400 évesre becsült kocsányos tölgy Somogy második legnagyobb fája. [Csaknem 23 órán át küzdöttek Patkó Bandi fájáért a barcsi tűzoltók. Péntek este kapták a riasztást, amely szerint ég a famatuzsálem. Egész éjszaka küzdöttek a kocsányos tölgy belsejében lévő izzással, majd szombaton reggel a fa csonkolása mellett döntöttek. A hatalmas méretű fa közvetlenül a 6-os út mentén fekszik, így útzár mellett kezdték meg a darabolást. Reggel 8 és délután fél öt között csak kerülő úton lehetett közlekedni Barcs és Szigetvár között. A fát két barcsi tűzoltókocsi mellett a Nagyatádról érkező létrakocsi segítségével sikerült eloltani szombat estére. Arról egyelőre nincs hír, hogy szándékosság miatt kezdeményeztek-e vizsgálatot az ügyben. Patkó Bandi fája a térség kincse, 1942 óta védelem alatt áll, Somogy megye egyik legnagyobb fájaként tartják számon. Nevét a legendás betyárról, Patkó Bandiról kapta. Korát már a század elején 300-400 évesre becsülték. A famatuzsálem törzskerülete a 700 centimétert meghaladja. 2019. augusztus 18.-i hír...] A somogyi nagyközség neve [legrégebben egy 1437-ben kelt okiraton található,] 1455-ben még Daron alakban fordul elő. Ekkor a Patai uradalomhoz tartozott. Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt templomát 1455-ben említik először. 1495-ben a Báthoriak nyerték adományul. Az 1565-66 évi török kincstári adójegyzék szerint 30, az 1571. évi szerint pedig már 56 házból állott. 1598-tól a Nádasdyak birtoka, 1677-től a Széchenyieké. A község határának egy részét Lakateleknek nevezték, és a hagyomány szerint a török hódoltság alatt egy előkelő török tisztnek volt itt a kastélya. A református templom 1833- ban épült, de a tornya régibb [1822- ben épült]. Az egyháznak 1790-es megkezdett jegyzőkönyve és érdekes veretű úrvacsorai kelyhe van Darányban. A község legrégibb pecsétje a levéltárban egy 1788. évi iraton található. Fényes Elek leírása - a XIX. század közepén - szerint 1300 református, 60 katolikus és húsz zsidó lakosa volt a településnek. Az 1850. évi megyei összeírás pedig Darány, Aranyos, Rigócz-puszta lakosságát 1400 főben jelölte meg. A századelőn 1345-en lakták, 1941-ben 1577 a lakosok száma, 1960-ban pedig 1331. Az első világháborúban 43, a második világháborúban 15 helybéli halt hősi halált. Nevüket emlékművén őrizte meg a falu. Az ötvenes évek végén két téesz működött itt - a Győzelem és a Petőfi szövetkezet -, valamint az erdőgazdaság rendelkezett még jelentősebb ingatlannal. A két darányi téesz egyesült, majd a drávatamási szövetkezetet is magába olvasztotta. Az Árpád, majd Új Élet termelő szövetkezetben elsősorban a búzát termesztették, de jelentős volt az árpa és a rozs, a kukorica és a zab is, s rendkívül fontos a napraforgótermése. Az átlagtermés igen alacsony, és erősen hullámzó. A háború előtt Daránynak volt egy különlegessége az állattartás területén. A darányi hidegvérű ló hosszú időn át keresett exportcikke volt a településnek. A téeszesítés azonban ártott az állattartásnak, ugyanakkor a környékbeli szövetkezetek beolvadása után, a hetvenes évek elején a többi ágazatban látványosan nőtt az eredményesség. A századelőn polgári olvasókör, levente egyesület, vadásztársaság, hitelszövetkezet és polgári lövészegyesület működött itt. Aránylag békésen teltek Darányban az elmúlt évtizedek. Központi település lévén nem kellett a falu elsorvadásától tartani, biztos volt a kenyerük az embereknek. A darányi asztalokra mindig jutott babos káposzta, ez az itt igencsak kedvelt, főtt babbal megtámogatott savanyú káposzta. Az igazi darányi idill az volt, amikor tavasszal a családok fölkerekedtek, és kimentek a nyíresbe. Késsel belevágtak egy-egy nyírfába, és a hasítékba beledugták egy növény - az úgynevezett szittyó - szárát. Ezen csöpögött ki a nyír nedve, amit aztán üvegekbe töltöttek. Amíg a nyírlé csordogált, addig a család pihent. A finom, üde ízű nyírvizet üdítőitalként itták az étkezéseknél, vagy a nap közben elmajszolt rögtön sült pogácsa és a paprikás perec mellé. Darány közelében ismert hely volt a Mocsilla, ez a tölgyesekkel körülvett lápos terület, ahová a kanászok a disznókat hajtották. Hasonlóan kedvelt volt a gyerekek körében a libafürdető Kúsz-berek is és a Sóspéke-tó, amely közvetlenül az iskola mellett volt megtalálható. Onnét kapta a nevét, hogy egy Sós nevű pék hostél-ja - errefelé így hívják a telkeket - húzódott itt, annak végében volt a tavacska. A szőlődombot hegyaljának nevezték [Pontosítás: a szőlődombot -> szőlőhegynek nevezték, és az oldalát nevezték -> hegyaljának, nem pedig a dombot!] a darányiak, és néhány évtizede még csöcsöskorsókban hordták onnét a hegyaljai forrásvizet. Aki Aranyospusztára akart eljutni, annak végig kellett mennie a grófi lénián. Így nevezték az erre eső területet, amely egykor grófi birtok volt. Templombajáró nép a darányi. Katolikus, református és pünkösdista felekezetre oszlik a falu lakossága. Testvértelepülésük (a romániai SIC!) az Erdélyi Székelyderzs és Székelymuzsna, amelyek Székelyudvarhely közelében lévő magyarlakta erdélyi kistelepülések. A két iskola kapcsolata szélesedett falubarátsággá az elmúlt néhány év során. A darányi és erdélyi családok között is szorossá vált mára a kapcsolat, például egy darányi család magához vett egy székelyderzsi kislányt, aki a barcsi gimnáziumban akart tanulni. A községben 70 személyes óvoda és 280 diákot befogadó iskola működik. Mindkét jól felszerelt intézmény ellátja a szomszédos négy község gyerekeit is. Az iskola a környék legfejlettebb számítógépparkjával rendelkezik, és az intézményen belül népszerű táncszakkör is működik.

Darány – Borókaágak között rejtőzik Darány; hiszen egészen a falu határáig ér a DDNP egyik legismertebb és leglátogatottabb területe, az Ősborókás. Reggelente félszáz pödrött szarvú fekete rackajuhot hajtanak ki legelni, s ha szerencsénk van, mókussal, mogyorós pelével, pézsmapocokkal is találkozunk a két kilométeres tanösvényen, vagy látunk néhányat a gyönyörű gímszarvasok közül. A 322 védett növényfaj közül a királypáfrány csak itt fordul elő az egész Kárpát-medencében. A faluról nemrég derült ki, hogy már az Árpád-korban is lakták. Több mint 2000 négyzetméteren bukkantak az ezeréves településrész nyomaira. Nagy számú edénytöredék, kovácsoltvas eszköz került elő, s néhány sütőkemence alapja és egyes falrészei is megmaradtak. Nem csak ez árulkodik a település gazdag múltjáról, hanem a magánkézen lévő nagy helyi gyűjtemény is, amelyben római érmék, ezeréves edénydarabok is megtalálhatók, de éppúgy szerepel benne 1870-es kiadású könyv, századelőn kiadott iskolai atlasz is.

 
 

 

Profilkép



Látogató számolgató


Statisztika

Most: 1
Összes: 386704
30 nap: 6281
24 óra: 243